Ultrahang

Az ultrahangot az 50-es évek óta használják az orvosi gyakorlatban mind diagnosztikai, mind kezelési célokra bizonyos betegségek esetén, mint az ízületi gyulladás (arthritis), gerincbetegségek, törések, rándulások, ficamok, hegek.

Hatásai:
Az ultrahang hőhatása
A hőhatást az ultrahangnak kitett szövet hőmérsékletének lokális emelkedése mutatja.
Az ultrahang mechanikai hatása
Az ultrahangnak kitett tömegrészek eredeti helyzetük körül rezegnek és közben jelentős mértékben gyorsulnak. A sejtek térfogata a változó nyomás következtében gyakran változik – csökken, illetve növekszik -, elérheti az eredeti térfogat 0,02 %-át is. Sejtszinten tehát a mechanikai hatás a nagyfrekvenciájú vibrációs masszázshoz hasonlítható (mikromasszázs).
Az ultrahang fiziológiai-kémiai hatása
Ez a hatás a hő és mechanikai hatások következménye.

A legfontosabbak:
Az erek kitágulása;
A sejtmembrán áteresztő képességének javulása;
Az anyagcsere stimulálása;
A nyirokkeringés javulása;
A feszült, merev izmok ellazulása;
A gyulladások enyhülése.

Ezek eredményeképpen a cellulit kezelésénél jelentős javulás érhető el.